Mi az advent? Jelentése, szokásai és a koszorú titka

Ha november végén egyszerre jelennek meg a boltokban a koszorúk, a gyertyák és a csokis naptárak, és a gyereked megkérdezi, miért pont most, jó alkalom, hogy átbeszéljétek: mi az advent? Röviden: az advent a karácsonyt megelőző négy hét, a keresztény hagyományban a várakozás és a felkészülés időszaka. A neve a latin adventus szóból ered, amely „eljövetelt” jelent. Mára vallási ünnepből családi hagyománnyá is vált, amelyhez gyertyagyújtás, koszorú, naptár és sok-sok mézeskalács tartozik. Nézzük, mit érdemes tudni róla.

Mi az advent, és mikor kezdődik?

Az advent a karácsony előtti negyedik vasárnappal kezdődik, és karácsony estéig, december 24-ig tart. Mivel a karácsony mindig december 25-re esik, de a hét napjai évről évre változnak, az advent kezdete is mozog: legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án van az első adventi vasárnap. Ezért nem mindig pontosan négy teljes hét, néha rövidebb.

A katolikus egyházban az advent egyben az egyházi év kezdete is: ekkor indul az új liturgikus év.

Mit ünnepelnek adventkor?

A keresztény hagyomány szerint az advent kettős várakozás:

1. Jézus születésének megünneplésére való felkészülés karácsonykor.
2. Krisztus második eljövetelének várása a világ végén.

Ezért az advent régen a böjt, a csend és a bűnbánat időszaka is volt: sok helyen kerülték a mulatságokat, lakodalmakat. Ma ez kevésbé jellemző, de sok család ilyenkor is igyekszik lassítani, és tudatosabban készülni az ünnepre.

Az adventi koszorú

Az advent legismertebb jelképe az adventi koszorú: örökzöld ágakból font koszorú négy gyertyával. Minden adventi vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, így karácsonyra mind a négy ég.

A szokás a 19. századi Németországból ered. Egy hamburgi lelkész, Johann Hinrich Wichern egy szegény gyerekeknek fenntartott otthonban egy nagy kocsikerékre gyertyákat tett: a hétköznapokra kisebbeket, a vasárnapokra nagyobbakat, hogy a gyerekek lássák, mennyit kell még várni. Ebből alakult ki az egyszerűbb, négygyertyás koszorú, amely aztán egész Európában elterjedt.

A gyertyák színéről több hagyomány is él. A katolikus szokás szerint három lila és egy rózsaszín gyertya van: a rózsaszínt a harmadik vasárnapon gyújtják meg, amely az öröm vasárnapja. Sokan azonban egyszerűen fehér, piros vagy a lakás díszítéséhez illő színű gyertyákat használnak.

A gyertyákhoz gyakran egy-egy jelentést is társítanak, például a hit, a remény, az öröm és a szeretet gondolatát.

Az adventi naptár

A gyerekek kedvence kétségkívül az adventi naptár: december 1-jétől 24-ig minden napra jut egy kis ablak, zsebecske vagy doboz, mögötte egy apró meglepetéssel. A szokás szintén német eredetű, és eredetileg egyszerű krétajelekkel vagy képekkel számolták vissza a napokat. Ma a csokis naptártól a kozmetikumos, legós vagy akár „élményes” naptárig – ahol minden napra egy közös program jut – rengeteg változat létezik.

Magyar adventi szokások

• Hajnali mise (roráté): a katolikus templomokban advent hétköznapjain kora reggel, gyakran gyertyafénynél tartott misék.
• Luca-nap (december 13.): a népszokások egyik leggazdagabb napja: Luca-szék készítése, Luca-búza ültetése, amely karácsonyra kizöldül.
• Mikulás (december 6.): a gyerekek kitisztított csizmájába édesség kerül.
• Betlehemezés: a karácsony közeledtével gyerekek, fiatalok jártak házról házra, és eljátszották Jézus születésének történetét.
• Adventi vásárok: a városok főterein forralt bor, kürtőskalács és kézműves portékák várják a látogatókat.

Hogyan tölthetjük tartalmasan az adventet?

Az advent sokaknak a legzsúfoltabb időszak: ajándékvásárlás, év végi határidők, rendezvények. Pedig eredetileg épp a lelassulásról szólna. Néhány egyszerű ötlet:

• gyújtsátok meg vasárnaponként a gyertyát együtt, telefon nélkül;
• írjatok listát arról, kinek szeretnétek örömet szerezni – nem feltétlenül drága ajándékkal;
• vegyetek részt egy jótékonysági gyűjtésben vagy cipősdoboz-akcióban;
• süssetek együtt, akkor is, ha a mézeskalács nem lesz tökéletes – a lisztes konyha is hozzátartozik.

Advent a világban

Az advent nem mindenhol ugyanúgy telik. Németországban és Ausztriában a karácsonyi vásárok, a Christkindlmarktok a legfontosabb adventi programok, forralt borral, sült mandulával és kézműves díszekkel. Svédországban december 13-án, Luca napján fehér ruhás, gyertyakoronás lányok vonulnak, és sáfrányos zsemlét esznek. Hollandiában és Belgiumban december 5–6. körül Sinterklaas érkezése az év egyik legnagyobb gyerekünnepe. Angliában pedig az adventi naptár mellett a „Stir-up Sunday”, a karácsonyi puding közös kevergetése jelzi, hogy közeleg az ünnep.

Adventi időszámítás – hány nap van hátra?

Mivel az advent hossza a karácsony napjától függ, a négy hét nem mindig teljes. Ha a karácsony vasárnapra esik, az advent teljes négy hét: november 27-én kezdődik, és a negyedik adventi vasárnap december 18. Ha viszont a karácsony hétfőre esik, az advent mindössze három hét és egy nap, a negyedik adventi vasárnap pedig egyben szenteste is. Az adventi naptárak ezért mindig december 1-jétől számolnak, függetlenül attól, mikor kezdődik az egyházi advent.

Összefoglalva

Az advent a karácsonyt megelőző négy hét, a keresztény hagyományban a várakozás és a felkészülés ideje, amely a karácsony előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Legismertebb jelképe az adventi koszorú négy gyertyával, a gyerekek kedvence pedig az adventi naptár. A magyar hagyományban a hajnali misék, a Luca-nap és a Mikulás is ehhez az időszakhoz kötődik.