Mi a kommunális adó, és ki fizeti?

Ha lakást vettél, örököltél egy telket, vagy egyszer csak egy önkormányzati határozat érkezett a postaládádba, könnyen felmerül: mi a kommunális adó? Röviden: a kommunális adó, hivatalos nevén a magánszemélyek kommunális adója, egy helyi adó, amelyet az önkormányzat vethet ki a területén lévő lakásokra, telkekre és bizonyos esetekben a bérleti jogra. Az adó nem minden településen létezik, és a mértéke is helyenként eltér. Nézzük meg, hogyan működik.

Mi a kommunális adó, és ki dönt róla?

A helyi adókról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok saját rendeletben vezessenek be helyi adókat. Ezek közé tartozik az építményadó, a telekadó, az idegenforgalmi adó, az iparűzési adó – és a magánszemélyek kommunális adója.

Az önkormányzat dönti el:

• bevezeti-e egyáltalán az adót;
• mennyi legyen az adó mértéke – a törvényben meghatározott, évente valorizált felső határon belül;
• milyen mentességeket és kedvezményeket ad (például nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, az ott lakóknak).

A befolyó összeg a település költségvetését gyarapítja, és például utak, közvilágítás, közterületek fenntartására fordítható.

Ki fizeti a kommunális adót?

Az adó alanya általában az, aki a naptári év első napján az adótárgy – lakás vagy telek – tulajdonosa, vagy az ingatlan-nyilvántartásban vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) jogosultja. Önkormányzati bérlakásnál a bérlő lehet az adóalany, ha az önkormányzat így rendelkezik.

Fontos: ha az év közben veszel ingatlant, az adókötelezettség általában a következő év első napjától keletkezik, a vásárlás évében jellemzően még az eladó a kötelezett. Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok arányában oszlik meg az adó, vagy egy közös nyilatkozattal egyikük vállalhatja az egészet.

Mennyi a kommunális adó?

Ez településenként eltér. Az adó jellemzően adótárgyanként (lakásonként, telkenként) évente meghatározott összeg. A törvény meghatároz egy felső határt, amelyet évente az infláció alapján módosítanak, de az önkormányzat ennél kevesebbet is megállapíthat – vagy egyáltalán nem vezeti be az adót.

Hogyan kell bevallani és befizetni?

1. Bevallás: az adókötelezettség keletkezésétől – például az ingatlan megszerzésétől – számított 15 napon belül be kell nyújtani a bevallást vagy bejelentést az önkormányzati adóhatósághoz. Ma ezt sok helyen elektronikusan, az önkormányzati hivatali portálon (e-önkormányzat) vagy Ügyfélkapu+-szal is meg lehet tenni.
2. Befizetés: a kommunális adót jellemzően két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni, az önkormányzat által megadott számlaszámra.
3. Változás: ha eladod az ingatlant, vagy változik a tulajdoni hányad, azt is be kell jelenteni.

Kommunális adó vagy építményadó?

A kettőt gyakran összekeverik:

• az építményadó jellemzően az építmény alapterülete vagy értéke alapján számol;
• a kommunális adó jellemzően adótárgyanként fix összeg, függetlenül a lakás méretétől.

Egy önkormányzat ugyanarra az ingatlanra általában nem vethet ki egyszerre építményadót és kommunális adót, így a településen jellemzően vagy az egyik, vagy a másik van.

Van mentesség?

A törvény bizonyos eseteket eleve kivesz az adó alól, az önkormányzat pedig további kedvezményeket és mentességeket adhat a rendeletében. Gyakori példák: az ott állandó lakóhellyel rendelkezők kedvezménye, időskorúak, fogyatékossággal élők, nagycsaládosok kedvezménye. Ezek településenként eltérnek, ezért mindig a helyi rendelet a mérvadó.

Ha az ingatlant bérbe adod, a kommunális adót akkor is jellemzően te, a tulajdonos fizeted, nem a bérlő – hacsak a bérleti szerződésben másként nem állapodtatok meg egymás között.

Összefoglalva

A kommunális adó, vagyis a magánszemélyek kommunális adója, egy helyi adó, amelyet az önkormányzat vethet ki a lakásokra, telkekre és bizonyos bérleti jogokra. Hogy van-e, és mennyi, azt a település rendelete határozza meg, a törvényi felső határon belül. Az adót általában az év első napján tulajdonos fizeti, jellemzően két részletben, március és szeptember 15-ig.