Ugrás a tartalomra
Egészség

Mi az ADHD? Tünetek gyerekeknél és felnőtteknél

Tartalomjegyzék
  1. Mi az ADHD pontosan?
  2. Hogyan jelentkezik az ADHD gyerekeknél?
  3. Hogyan jelentkezik felnőttkorban?
  4. Mi okozza az ADHD-t?
  5. Hogyan kezelik az ADHD-t?
  6. Mi az ADHD és a mai túldiagnosztizálás vitája?
  7. Hová fordulhatsz?
  8. Összefoglalva

Ha a gyereked tanára, egy ismerősöd vagy egy közösségimédia-videó kapcsán merült fel benned, mi az adhd, röviden: az ADHD az angol Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder rövidítése, magyarul figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar. Ez egy idegrendszeri fejlődési állapot, amely azt befolyásolja, hogyan tudja valaki irányítani a figyelmét, a mozgását és az impulzusait. Nem lustaság és nem nevelési hiba. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk, mit érdemes tudnod róla.

mi az adhd
Fotó: picjumbo_com / Pixabay

Figyelem: ez a cikk általános tájékoztatás. Az ADHD diagnózisát csak szakember (gyermek- vagy felnőttpszichiáter, klinikai szakpszichológus) állíthatja fel, online tesztek és videók alapján nem lehet megállapítani.

Mi az ADHD pontosan?

Az ADHD-t a nemzetközi diagnosztikai rendszerek az idegrendszeri fejlődési zavarok közé sorolják. A becslések szerint a gyerekek körülbelül 5 százalékát érinti, és sokaknál felnőttkorban is megmarad, bár a tünetek formája változhat.

A tünetek három fő területen jelentkezhetnek:

  1. Figyelemzavar: nehéz egy feladatnál maradni, könnyű elterelni a figyelmet, gyakori a feledékenység, a tárgyak elhagyása, a feladatok befejezetlenül hagyása.
  2. Hiperaktivitás: állandó mozgásigény, fészkelődés, nehézség a nyugodt ülésben, sok beszéd.
  3. Impulzivitás: gondolkodás nélküli cselekvés, a másik félbeszakítása, nehézség a várakozásban.

Az ADHD-nak három megjelenési formája van: a túlnyomóan figyelemzavaros, a túlnyomóan hiperaktív-impulzív és a kombinált forma.

Hogyan jelentkezik az ADHD gyerekeknél?

Gyerekkorban az ADHD gyakran az iskolában válik feltűnővé. A gyerek nehezen figyel az órán, sokat fészkelődik, elfelejti a házi feladatot, vagy kiabál, mielőtt sorra kerülne. A lányoknál gyakoribb a figyelemzavaros forma, amely kevésbé „zajos”, ezért náluk az ADHD-t gyakrabban veszik észre későn.

Fontos tudni, hogy minden gyerek lehet néha szórakozott vagy mozgékony. ADHD-ról akkor beszélhetünk, ha a tünetek tartósak, több helyzetben (például otthon és az iskolában is) jelentkeznek, és érdemben nehezítik a mindennapi életet.

Hogyan jelentkezik felnőttkorban?

Felnőtteknél a hiperaktivitás gyakran belső nyugtalansággá szelídül. Jellemzőbb lehet:

  • a halogatás és a határidők csúszása;
  • a szervezési nehézség, a rendetlenség;
  • a gyakori munkahelyváltás vagy a félbehagyott projektek;
  • az impulzív döntések, például vásárlásnál;
  • a hangulati ingadozás, a frusztrációra való érzékenység.

Sok felnőtt csak akkor kap diagnózist, amikor a gyerekénél felmerül az ADHD, és felismeri magán is a jeleket.

Mi okozza az ADHD-t?

Az ADHD-nak erős genetikai háttere van, gyakran családon belül halmozódik. A kutatások szerint az agy azon területeinek működése érintett, amelyek a figyelem, a tervezés és az önszabályozás irányításában vesznek részt. Bizonyos környezeti tényezők, például a koraszülés vagy a terhesség alatti dohányzás és alkoholfogyasztás, szintén növelhetik a kockázatot.

Nem okozza viszont a „rossz nevelés”, a túl sok cukor vagy a képernyőhasználat önmagában, bár ezek befolyásolhatják a tünetek erősségét.

Hogyan kezelik az ADHD-t?

Az ADHD nem gyógyítható, de a tünetei jól kezelhetők. A kezelés általában több elemből áll:

  • Pszichoedukáció: az érintett és a család megismeri, mi az ADHD, és hogyan befolyásolja a mindennapokat.
  • Pszichoterápia és tréningek: például kognitív viselkedésterápia, szülői tréning, szervezési és időbeosztási technikák.
  • Gyógyszeres kezelés: a pszichiáter mérlegelheti, ha a tünetek jelentősen rontják az életminőséget. A gyógyszert mindig szakorvos írja fel és követi.
  • Környezeti támogatás: az iskolában például ültetési rend, rövidebb feladatok, több szünet; a munkahelyen strukturált feladatlisták.

Tipp: sok ADHD-val élő embernek segít, ha a feladatokat kisebb lépésekre bontja, emlékeztetőket és naptárt használ, és a fontos dolgokat mindig ugyanarra a helyre teszi.

Mi az ADHD és a mai túldiagnosztizálás vitája?

Az utóbbi években az ADHD sokkal ismertebb lett, és a közösségi médiában sok videó szól róla. Ez segíthet abban, hogy többen felismerjék és kezeltessék a valódi problémát, ugyanakkor téves öndiagnózishoz is vezethet. A figyelem ingadozása, a fáradtság vagy a halogatás sokféle okból adódhat – például alváshiányból, stresszből, szorongásból vagy depresszióból –, ezért a szakszerű kivizsgálás elengedhetetlen.

Hová fordulhatsz?

Gyerek esetén első lépésként a háziorvos, a házi gyermekorvos, az iskolapszichológus vagy a pedagógiai szakszolgálat segíthet, ők tovább irányítanak a gyermekpszichiátriára. Felnőttként a háziorvos beutalójával pszichiátriai szakrendelésre fordulhatsz.

Összefoglalva

Az ADHD egy idegrendszeri fejlődési állapot, amely a figyelem, az aktivitás és az impulzuskontroll szabályozását érinti. Gyerekkorban kezdődik, és sokaknál felnőttkorban is megmarad. Diagnózisát szakember állítja fel, a kezelés pedig pszichoedukációból, terápiából, környezeti támogatásból és szükség esetén gyógyszerből áll.

Erre is kíváncsiak voltak

Hasznos volt ez a válasz?

Oszd meg: Pinterest