Mi az a GDP, és miért figyel rá mindenki?

Ha a hírekben azt hallod, hogy „a GDP 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest”, és közben azon gondolkodsz, ez neked mit jelent, jó helyen jársz. Aki azt keresi, mi az a gdp, annak röviden: a GDP, magyarul bruttó hazai termék, egy ország területén egy adott időszak – általában egy év vagy egy negyedév – alatt előállított összes végső termék és szolgáltatás piaci értéke. Ez a gazdaság méretének és növekedésének legismertebb mutatója. Nézzük meg, hogyan számolják, mire jó, és mire nem.

Mi az a GDP pontosan?

A GDP az angol Gross Domestic Product rövidítése. A három szó jelentése:

• bruttó: nem vonják le belőle az eszközök (gépek, épületek) elhasználódását, vagyis az értékcsökkenést;
• hazai: az ország területén előállított értéket méri, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú cég termelte;
• termék: a végső termékek és szolgáltatások értékét – a köztes termékeket (például egy autóba beépített gumiabroncsot) nem számolják kétszer.

Hogyan számolják a GDP-t?

A GDP-t háromféleképpen is ki lehet számolni, és elméletben mindháromnak ugyanazt kell adnia:

1. Termelési oldalról: a gazdaság összes ágazatában hozzáadott érték összege.
2. Felhasználási (kiadási) oldalról: a háztartások fogyasztása + a beruházások + az állami kiadások + az export, mínusz az import.
3. Jövedelmi oldalról: a munkabérek, a vállalati nyereségek és az adók összege.

Magyarországon a GDP-t a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számolja és teszi közzé, negyedévente és évente. Először gyorsbecslés jelenik meg, amelyet később pontosítanak – ezért fordul elő, hogy egy-egy adatot utólag kicsit módosítanak.

Mit jelent a GDP növekedése?

A hírekben általában nem a GDP értékéről, hanem a változásáról beszélnek:

• éves alapon: az adott negyedév az előző év azonos negyedévéhez képest;
• negyedéves alapon: az előző negyedévhez képest, idényhatástól megtisztítva.

Ha a GDP nő, a gazdaság többet termel, ami általában több munkahelyet, magasabb béreket és adóbevételt jelent. Ha két egymást követő negyedévben csökken, azt gyakran technikai recessziónak nevezik.

Fontos különbség a nominális és a reál GDP között: a nominális GDP a folyó árakon számolt érték, amelyet az infláció is felfelé húz. A reál GDP az áremelkedés hatásától megtisztított érték, ezért a valódi növekedést ez mutatja.

Mi az egy főre jutó GDP?

Egy nagy ország GDP-je természetesen nagyobb, mint egy kicsié. Az országok életszínvonalának összehasonlításához ezért az egy főre jutó GDP-t használják, gyakran vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva. Ez figyelembe veszi, hogy ugyanannyi pénzért különböző országokban mennyit lehet vásárolni. Az Európai Unióban az Eurostat ezt az uniós átlag százalékában is közli, így könnyen látszik, egy ország hol áll a többihez képest.

Mire nem jó a GDP?

A GDP fontos mutató, de nem méri a jólétet teljes egészében. Néhány dolog, amit nem vagy rosszul mutat:

• egyenlőtlenség: a GDP növekedése nem mutatja meg, kinek a zsebébe kerül a többletjövedelem;
• nem piaci munka: a házimunka, a gyereknevelés, az önkéntes munka nem szerepel benne;
• környezeti hatások: egy környezetszennyező termelés növeli a GDP-t, a kár viszont nem jelenik meg benne;
• egészség, boldogság, szabadidő: ezek a GDP-ből nem olvashatók ki;
• feketegazdaság: a be nem jelentett tevékenységet csak becsülni lehet.

Ezért a közgazdászok és a nemzetközi szervezetek egyre több kiegészítő mutatót is használnak, például az emberi fejlődési indexet (HDI) vagy különböző jóléti és fenntarthatósági mutatókat.

Mi a különbség a GDP és a GNI között?

A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) nem az ország területén, hanem az ország lakosai és vállalatai által megtermelt jövedelmet méri, bárhol a világon. Ha egy országban sok a külföldi tulajdonú cég, amelyek a nyereségüket hazautalják, a GNI kisebb lehet, mint a GDP.

Összefoglalva

A GDP, vagyis a bruttó hazai termék, egy ország területén egy adott időszak alatt előállított összes végső termék és szolgáltatás piaci értéke. A gazdaság méretének és növekedésének legfontosabb mutatója, Magyarországon a KSH számolja. Az életszínvonal összehasonlítására az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alkalmas, de a GDP önmagában nem méri a jólétet, az egyenlőtlenséget és a környezeti hatásokat.