Mi a tífusz? Hastífusz és kiütéses tífusz különbsége

Ha történelemkönyvekben, háborús visszaemlékezésekben vagy egy utazás előtti oltási listán olvastad, és azon gondolkodsz, mi a tifusz – vagy helyesen írva tífusz –, röviden: a szó a köznyelvben két különböző fertőző betegséget is jelölhet. Az egyik a hastífusz (angolul typhoid), amelyet a Salmonella Typhi baktérium okoz, a másik a kiütéses tífusz (angolul typhus), amelyet Rickettsia baktériumok okoznak. A nevük hasonló, de a kórokozójuk, a terjedésük és a tüneteik eltérnek. Nézzük meg mindkettőt.

Mi a tífusz neve mögötti zavar?

A „tífusz” szó a görög typhos szóból ered, amely ködöt, kábultságot jelent – utalva a betegséggel járó zavartságra, bódult állapotra. Régen a két betegséget nem tudták megkülönböztetni, mert mindkettő magas lázzal és kábultsággal jár. Csak a 19. században derült ki, hogy két különböző betegségről van szó. A magyar nyelvben ezért maradt meg a „hastífusz” és a „kiütéses tífusz” elnevezés.

Mi a hastífusz?

A hastífuszt a Salmonella enterica Typhi baktérium okozza. (Ez nem azonos a hétköznapi szalmonellás ételmérgezéssel, bár rokon kórokozó.)

Terjedése: szennyezett ivóvízzel és étellel, a fertőzött ember székletével szennyeződött forrásokból. Ott gyakori, ahol a szennyvízkezelés és az ivóvízellátás nem megfelelő – például Dél-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egyes térségeiben.

Tünetei: fokozatosan emelkedő, tartós magas láz, fejfájás, gyengeség, hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, néha rózsaszínű kiütések a törzsön. Kezelés nélkül súlyos szövődményekkel járhat, például bélvérzéssel vagy bélátfúródással.

Kezelés és megelőzés: antibiotikummal kezelik, bár egyre gyakoribb az antibiotikum-rezisztencia. Ellene védőoltás is van, amelyet bizonyos országokba utazóknak javasolnak.

Mi a kiütéses tífusz?

A kiütéses tífuszt Rickettsia baktériumok okozzák, amelyeket ízeltlábúak terjesztenek:

• a járványos (epidémiás) kiütéses tífuszt a ruhatetű terjeszti;
• az endémiás (murin) tífuszt a bolhák, főleg patkányokon élő bolhák.

Terjedése: a járványos forma ott terjed, ahol sokan élnek zsúfoltan, rossz higiénés körülmények között – a történelem során háborúk, menekülttáborok, börtönök, éhínségek idején okozott hatalmas járványokat. Az első és a második világháborúban is milliók betegedtek meg.

Tünetei: hirtelen kezdődő magas láz, erős fejfájás, izomfájdalom, és néhány nap múlva a törzsön kezdődő, majd szétterjedő kiütés. Súlyos esetben zavartság, kóma is kialakulhat.

Kezelés: antibiotikummal jól kezelhető, ha időben felismerik.

Előfordul ma Magyarországon?

Magyarországon mind a hastífusz, mind a kiütéses tífusz ma már nagyon ritka, köszönhetően a tiszta ivóvíznek, a szennyvízkezelésnek és a jobb higiénés körülményeknek. A ritka hazai esetek többsége behurcolt, vagyis külföldi utazás során szerzett fertőzés.

Hogyan védekezhetsz utazáskor?

1. Ivóvíz: csak palackozott, forralt vagy megfelelően kezelt vizet igyál, és a fogmosáshoz is ezt használd.
2. Jég: kerüld a jeget az italokban, ha nem biztos, miből készült.
3. Étel: a frissen főtt, forrón tálalt étel a legbiztonságosabb; a nyers zöldség, a meg nem hámozott gyümölcs és az utcai étel kockázatosabb lehet.
4. Kézmosás: étkezés előtt és mosdóhasználat után.
5. Védőoltás: a hastífusz elleni oltásról az utazásegészségügyi szakrendelésen kérj tanácsot, lehetőleg néhány héttel az indulás előtt.

Mi a különbség a tífusz és a „szalmonella” között?

Amikor a köznyelvben szalmonellás fertőzésről beszélünk, általában az ételmérgezést okozó, nem tífuszos szalmonellatörzsekre gondolunk, amelyek hasmenést, hányást, lázat okoznak, és néhány nap alatt többnyire maguktól lezajlanak. A hastífuszt okozó Salmonella Typhi viszont a véráramba is bejut, az egész szervezetet megbetegíti, és orvosi kezelést igényel. Ezért fontos, hogy utazás után jelentkező, napokig tartó láz esetén orvoshoz fordulj, és említsd meg, hol jártál.

Összefoglalva

A tífusz két különböző fertőző betegség köznyelvi neve. A hastífuszt a Salmonella Typhi okozza, szennyezett vízzel és étellel terjed, ellene védőoltás is van. A kiütéses tífuszt Rickettsia baktériumok okozzák, tetvek és bolhák terjesztik, és a történelemben háborúk és zsúfolt körülmények idején okozott nagy járványokat. Magyarországon ma mindkettő ritka, de utazáskor fontos a megelőzés.