Mi az a ciszta? Típusok, tünetek és mikor veszélyes

Ha egy ultrahangvizsgálat leletén vagy a bőröd alatt tapintható csomó kapcsán hallottad, érthető, ha aggódsz, és tudni szeretnéd: mi az a ciszta? Röviden: a ciszta egy zárt, saját fallal rendelkező üreg a szervezetben, amelyet folyadék, félig szilárd anyag vagy ritkán levegő tölt ki. Cisztát szinte bármelyik szervben találhatnak, és a többségük jóindulatú. Ebben a cikkben áttekintjük, milyen fajtái vannak, és mikor kell orvoshoz fordulni.

Mi az a ciszta, és hogyan alakul ki?

A ciszta sokféle okból kialakulhat, például:

• egy mirigy kivezető nyílásának elzáródása miatt, amikor a váladék nem tud távozni;
• a szervezet normális működésének részeként, például a petefészekben a ciklus során;
• gyulladás vagy sérülés után;
• veleszületett fejlődési eltérés következtében;
• ritkán fertőzés, például élősködő miatt.

A cisztát a tömör daganattól elsősorban az különbözteti meg, hogy a belseje folyékony vagy kásás. Ezt ultrahanggal gyakran jól el lehet dönteni.

Milyen gyakori cisztatípusok vannak?

1. Bőrciszták: a bőr alatt tapintható, elmozdítható, általában fájdalmatlan csomók. Ilyen az epidermoid ciszta és a faggyúmirigy eredetű ciszta (a köznyelvben gyakran mindkettőt „faggyúcisztának” hívják). Begyulladva megduzzadhatnak, fájdalmassá válhatnak.
2. Petefészek-ciszták: sok nőnél előfordulnak, legtöbbször a menstruációs ciklushoz kapcsolódó, úgynevezett funkcionális ciszták, amelyek néhány ciklus alatt maguktól eltűnnek.
3. Veseciszták: az idősebb korban gyakori, egyszerű veseciszták többnyire ártalmatlan véletlen leletek. Ettől külön betegség a policisztás vesebetegség.
4. Májciszták: gyakran véletlenül, más okból végzett ultrahangon derülnek ki; az egyszerű májciszták általában nem igényelnek kezelést.
5. Pajzsmirigy-ciszták: a pajzsmirigyben lévő folyadékkal telt csomók.
6. Baker-ciszta: a térdhajlatban kialakuló, ízületi folyadékkal telt duzzanat.
7. Ganglion: az ín- vagy ízületi tok mentén, gyakran a csuklón kialakuló kis duzzanat.

Milyen tünetei lehetnek?

Sok ciszta semmilyen tünetet nem okoz, és csak egy vizsgálat során derül ki. Ha mégis panaszt okoz, az általában a mérete vagy a helye miatt van:

• tapintható csomó a bőr alatt;
• nyomásérzés, teltségérzet (például a hasban egy nagyobb petefészek-ciszta esetén);
• fájdalom, ha a ciszta begyullad, megreped vagy nyomja a környező szöveteket;
• a térdhajlatban feszülés, mozgáskorlátozottság a Baker-cisztánál.

Mikor fordulj orvoshoz?

Érdemes orvoshoz menni, ha:

• új csomót tapintasz magadon, különösen, ha gyorsan nő, kemény vagy nem mozdítható el;
• egy bőrciszta kipirosodik, meleg, fáj, vagy gennyes váladék ürül belőle;
• hasi vagy kismedencei fájdalmat érzel, különösen, ha hirtelen és erős;
• egy leleten cisztát írtak le, és nem tudod, mit jelent.

Hogyan kezelik a cisztát?

A kezelés a ciszta típusától, méretétől és a tünetektől függ:

• Megfigyelés: sok egyszerű ciszta csak időnkénti ultrahangos kontrollt igényel.
• Leszívás: egyes cisztákból tűvel leszívják a folyadékot.
• Műtéti eltávolítás: ha a ciszta panaszt okoz, nő, visszatér, vagy jellege bizonytalan.
• Gyulladás kezelése: a begyulladt bőrcisztánál az orvos dönt a kezelésről.

Mit jelent, ha a leleten „egyszerű ciszta” szerepel?

Az ultrahangleleten gyakran olvasható „egyszerű ciszta” kifejezés általában megnyugtató: vékony falú, sima szélű, tiszta folyadékkal telt elváltozást jelent, amely jellemzően jóindulatú. Ha viszont a leleten „összetett”, „szeptált” vagy „szolid komponenst tartalmazó” ciszta szerepel, az orvos további vizsgálatot, kontrollt vagy más képalkotó eljárást javasolhat. Ez sem jelent automatikusan bajt, de érdemes komolyan venni és a javasolt időben visszamenni.

Összefoglalva

A ciszta egy zárt, falú üreg, amelyet folyadék vagy félig szilárd anyag tölt ki. Előfordulhat a bőrben, a petefészken, a vesében, a májban és sok más helyen, és a többsége jóindulatú, gyakran tünetmentes. Az új, növő, fájdalmas vagy gyulladt csomókat és a hirtelen hasi fájdalmat azonban mindig érdemes orvossal megnézetni.