Mi a manó? A kifejezés jelentése és eredete

Ha azon gondolkodsz, mi a manó jelent ez a fordulat, jó helyen jársz: a „mi a manó?” a magyar nyelv egyik kedves, régies indulatszava. Meglepődést, értetlenséget vagy enyhe bosszúságot fejez ki, nagyjából úgy, mint a „mi az ördög?” vagy a „mi a csuda?”. A manó itt nem a mesékből ismert kis lényt jelenti, hanem egy szelídített káromkodás része.

Mit jelent a „mi a manó?” kérdés?

Akkor mondjuk, ha valami váratlanul ér, nem értjük, mi történik, vagy kissé bosszant a helyzet. Néhány példa:

• „Mi a manó történt itt?” – amikor felfordulást találsz a konyhában.
• „Hol a manóban van a kulcsom?” – ha hiába keresel valamit.
• „Mi a manót akarsz ezzel?” – ha nem érted a másik szándékát.

A hangulata inkább játékos, mint durva. Gyerekek előtt is nyugodtan használható, ezért gyakran előkerül mesékben, régi regényekben és családi beszélgetésekben.

Honnan ered a kifejezés?

A régi magyar nyelvben a manó szó az ördögöt, gonosz szellemet is jelentette. Az ördög nevét sokan nem szívesen mondták ki – részben babonából, részben illemből –, ezért helyettesítő, enyhébb szavakat használtak. Így alakultak ki olyan fordulatok, mint:

• mi a manó?
• mi a csuda?
• mi a fene?
• mi a kő?

Ezek mind ugyanazt a szerepet töltik be: kifejezik az indulatot, de kevésbé nyersen, mint a „mi az ördög?”. A manó tehát ebben a kifejezésben egyfajta „szelídített ördög”.

A manó szó más jelentései

A manó szónak ma több jelentése is él a nyelvben:

1. Mesebeli kis lény: a népmesékben, gyerekkönyvekben szereplő apró, huncut alak, aki segít vagy épp borsot tör az emberek orra alá.
2. Régies ördög-jelentés: ez él tovább a „mi a manó?” és a „hol a manóban?” fordulatokban.
3. Becéző szó: néha kisgyerekre is mondják szeretettel, hogy „kis manó”, ha eleven és huncut.

A szövegkörnyezetből általában könnyű eldönteni, melyikről van szó: a kérdő mondatban, indulatszóként szinte mindig a meglepődést kifejező jelentés a helyes.

Hasonló magyar indulatszavak

Ha szeretnéd változatosabban kifejezni a meglepetést, a magyar nyelv bőven kínál lehetőséget:

• mi a csuda? – kedves, csodálkozó hangulatú;
• mi a fene? – kicsit erősebb, bosszúsabb;
• mi a kő? – régies, ma már ritkább, Petőfi Sándor versében is szerepel;
• mi a szösz? – tréfás, könnyed változat;
• mi a nyavalya? – régies, panaszos hangulatú.

Ezek közül a „mi a manó?” az egyik legszelídebb, ezért szinte bármilyen helyzetben használható anélkül, hogy bárki megsértődne.

Hogyan írd helyesen?

A kifejezést kisbetűvel írjuk, mivel a manó köznév. Kérdésként a mondat végére kérdőjel kerül: „Mi a manó?” Ha felkiáltásként használod, felkiáltójel is állhat utána: „Mi a manó!” A ragozott alakoknál a szó töve nem változik: manóban, manót, manónak.

Hol találkozhatsz vele az irodalomban?

A „manó” régies ördög-jelentése sok klasszikus magyar szövegben előfordul. A 19. századi regényekben, népies elbeszélésekben és színművekben a szereplők gyakran használnak hasonló indulatszavakat, amikor meglepődnek vagy bosszankodnak. Ezek a fordulatok a korabeli élőbeszédet idézik, és ma is színt visznek a szövegbe.

A mai magyar nyelvben a kifejezés inkább tréfás, nosztalgikus hangulatú: aki használja, általában szándékosan választ egy régiesebb, kedvesebb szót a nyersebb változatok helyett. Ezért is szeretik a szülők és a nagyszülők, és ezért szerepel sok gyerekeknek szóló könyvben, mesefilm szinkronjában.

Ha idegen nyelvre fordítanád, a pontos megfelelő a beszédhelyzettől függ. Angolul például a „what on earth?” vagy a „what the heck?” adja vissza legjobban a hangulatát, németül a „was zum Kuckuck?” – amelyben szintén egy szelídített, ördögöt helyettesítő szó szerepel.

Összefoglalva

A „mi a manó?” a meglepődés, értetlenség vagy enyhe bosszúság játékos kifejezése. A manó itt az ördög régi, szelídebb megnevezése, ezért a fordulat a „mi az ördög?” udvariasabb testvére. Bátran használhatod hétköznapi beszélgetésben, és most már azt is tudod, honnan ered.